SKIPPER APP Műszaki leírása és felhasználói kézikönyve
Bejelentkezés/regisztráció
Bejelentkezés
1. ábra Bejelentkezés
Az alkalmazásba való bejelentkezéshez használhatja e-mail címét és jelszavát, vagy választhatja a Google-fiókot. Sikeres bejelentkezés után az alkalmazás átirányítja Önt a Tanuló Utak felületére.
Regisztráció
2. ábra Regisztráció
A regisztrációs űrlap megegyezik a bejelentkezési űrlappal. Regisztrálhat saját e-mail címével és jelszavával, vagy választhatja a Google-fiókját. A sikeres regisztráció után az alkalmazás kéri a fiók megerősítését.
3. ábra Megerősítés a regisztráció befejezéséhez
A regisztráció befejezése után az alkalmazás bejelentkezik, és átirányítja Önt a felhasználói profil oldalra, hogy kitöltse a profilját. Nagyon fontos, hogy helyesen töltse ki, mert az itt szereplő adatok egy része az útlevélbe (passport) kerül!
4. Ábra Profil beállítása
Szerepkör-alapú működés
Admin
A rendszergazda kezelhet néhány rendszerfunkciót, hogy az alkalmazás megfelelően működjön. Nagyon fontos, hogy az alkalmazás első használata előtt az adminisztrátornak el kell végeznie néhány előkészületet.
Intézmény
Az admin kezeli az intézmény adatait. Ő adja hozzá az intézmény alapadatait, regisztrálja a karokat és szakokat, valamint megadja az intézmény elérhetőségeit. Az intézményi alapadatok a szerveroldalon található .csv fájlból származnak. Az alapadatokat az első adminisztrátori bejelentkezés után kell módosítani.
5. Ábra Az intézményi lap kezelése
Az intézmény oldal alapértelmezés szerint csak olvasható módban nyílik meg. Az adatok módosításához az adminisztrátornak szerkesztési módba kell lépnie a Szerkesztés gombra kattintva.
6. ábra Intézmény oldal szerkesztési módban
A szerkesztés során az intézmény nevét, a karokat és a szakokat angol nyelven is fel kell tüntetni. Ennek az útlevélkészítés során lesz jelentősége.
Fontos továbbá, hogy feltöltsön egy megfelelő intézményi logót, különben az útlevélgenerálás letiltásra kerül. Az intézményi logó felkerül az útlevélre.
Miután az admin befejezte a szerkesztést, nyomja meg a mentés gombot, és az adatok el lesznek mentve.
Mentorok
A mentorok oldalon az admin kezelheti a rendszerben lévő mentorokat. Új mentort adhat hozzá vagy eltávolíthat egy meglévőt.
7. Ábra Mentorok listája
Egy meglévő mentor eltávolításához egyszerűen kattintson a piros szemeteskosár ikonra. A rendszer megerősítést kér. Új mentor felvételéhez kattintson a Mentor létrehozása gombra.
8. ábra Mentor adatai
Töltse ki a mentor adatait megfelelően, és a mentor létrehozása gombra kattintva mentse el a megadott adatokat. A sikeres létrehozás után az új mentor megjelenik a listában.
9. Ábra Új mentor a listában
Az új mentor azonnal bejelentkezhet és használhatja a fiókját.
Útlevél generálása
Az útlevél generálási folyamatot az adminisztrátor az Útlevél generálása oldalon indíthatja el. Az útlevél generálásának két módja van:
-
Automatikus generálás
Az automatikus generálás azt jelenti, hogy a rendszer automatikusan hozzárendel egy sorszámot az útlevélhez, amely egy egyedi azonosító. A formátum a következő: Év/Sorszám. Például: 2024/00001. Ennek az üzemmódnak a használatához a kapcsoló gombot ki kell kapcsolni (alapértelmezés szerint be van kapcsolva). A generálás elindításához kattintson a Generálás gombra.
10. Ábra Automatikus generálás sorozatszám alapján
-
Sablonalapú generálás
A sablonalapú generálási módot akkor használják, ha az intézmény rendelkezik oklevélszámokkal, és ezeket a számokat az automatikusan generált sorszámok helyett az útleveleken akarják elhelyezni.
Ennek az üzemmódnak a használatához aktiválja a kapcsoló gombot, és töltse le a sablont a Sablon gombra kattintva. Mindig ezt a sablont használja! Ez egy két oszlopos excel fájl.
11. Ábra Példa sablon
A nyilvántartási kód a hallgató egyedi azonosítója az intézményben. Az útlevél azonosító az az azonosító, amelyet oklevélszámként az útlevélben szeretnénk elhelyezni.
Ha sablon módot használunk, a Generálás gomb megnyílik egy ablak, ahol ki kell választanunk a feltölteni kívánt sablonfájlt.
Az útlevelek csak azon hallgatók számára készülnek, akik elfogadták a mentor által végzett önértékelést, és minden szükséges adatot helyesen töltöttek ki a hallgató profiljában.
Amikor az admin generálja az útleveleket, a generálás előtt felugrik egy ablak, ahol az admin eldöntheti, hogy melyik nyelvet használja az útlevelekhez.
12. Ábra Útlevél nyelvválasztás
Ha a kiválasztott nyelv nem angol, akkor két útlevél készül. Egyet a kiválasztott nyelven és egyet angolul. Ha az angol nyelv van kiválasztva, csak egy útlevél készül angolul.
Hallgató
A hallgatói fiókkal a tanuló csak ezzel kapcsolatos műveleteket végezhet. Ezeket a funkciókat az alábbiakban részletesen tárgyaljuk.
Tanulási Program
Sikeres bejelentkezés után a rendszer átirányít a tanulási program kategória oldalára. A tanulók kiválaszthatják a képzési kategóriákat.
13. ábra Tanulási program kategóriák
Egy tanulási program kiválasztásához egyszerűen kattintson rá. Megnyílik egy összefoglaló oldal.
14. Ábra A kiválasztott TU kategória összefoglaló oldala
A Tovább gombra kattintva a rendszer megnyitja a kiválasztott kategória tanulási útvonalait.
15. Ábra TP lista
Itt a hallgatók a Tovább gombra kattintva kiválaszthatják a tanulási programot, vagy a jobb sarokban lévő információs ikonra kattintva részletes információkat kaphatnak az TU-ról. A Tovább gombra kattintás után megnyílik a kiválasztott TU űrlapja kitöltésre.
16. Ábra TP űrlap kitöltése
Miután a hallgatók kitöltötték az űrlapot, a Mentés gomb segítségével elmenthetik. Fontos: ha a felhasználói profil nincs kitöltve, akkor a rendszer elutasítja a TU mentését, és a hallgatót a profil beállítási oldalra irányítja a profil kitöltéséhez! A profil kitöltése után a TU menthető.
Ha a mentés sikeres volt, a TU-t befejezettnek jelöli, és bármikor törölhető.
17. Ábra Befejezett LP
Értékelések
Az Értékelés oldalon a hallgató láthatja a mentor által visszaküldött önértékelésének eredményét.
-
Elfogadva
18. Ábra Elfogadva
Ha a tanuló önértékelését elfogadták, akkor a Megtekintés gombra kattintva megtekintheti a kapott pontszámokat.
19. Ábra Önértékelési pontszámok
Az oldal alján található egy összefoglaló táblázat is a pontszámokról.
20. Ábra Pontszám táblázat
-
Vitatott Önértékelés
21. ábra Vitatott
Ha egy önértékelés vitatott, a hallgatónak lehetősége van a megjelölt kérdések kijavítására az Újrapróbál gombra kattintva. Ha megismétli, a kérdőív újra megjelenik, de csak a megjelölt kérdésekkel.
22. Ábra Újra próbálás
Amikor végigmegy a megjelölt kérdéseken, nincs mentorválasztás. Az önértékelést automatikusan elküldi az eredeti mentornak, aki korábban megkérdőjelezte.
Ha a mentor visszakapja a módosított önértékelést, és el akarja fogadni, a kérdésekre adott jelöléseket törölni kell.
-
Visszautasított
23. Ábra Elutasított
Ha az önértékelés elutasításra kerül, a hallgató csak az Elfogadom gombra kattintva tudja elfogadni azt. Ha ezt megteszi, akkor az elutasított önértékelés törlődik a rendszerből, és egy új önértékelés indítható. Ha az elutasított önértékelést nem fogadja el, akkor az elutasított önértékelés még mindig a rendszerben van, ezért új önértékelés nem indítható.
SKIPPER útlevél
Ebben a menüben a hallgató láthatja az útlevelét. Egy hallgatónak egy vagy két útlevele lehet a rendszerben. Ha a generálás nyelve nem angolra van állítva, akkor két útlevél generálódik: a kiválasztott nyelven, pl. magyarul és angolul. Ha a kiválasztott nyelv az angol, akkor csak egy útlevél generálódik angol nyelven. (Lásd a nyelvi beállításokat az Útlevélgenerálás fejezetben).
24. Ábra Útlevelek
A generált útlevelek letölthetők és megoszthatók a Facebookon vagy a LinkedIn-en. Fontos: a generált útlevelek a generálástól számított 1 évig érhetők el!
Előrehaladás
Az Előrehaladás oldalon a hallgatók láthatják a kitöltött TU-kat, visszamehetnek további TU-kat hozzáadni, és elindíthatják a kérdőívet.
25. Ábra Haladás oldal
A kérdőív elindításához kattintson a Kitöltés gombra. A rendszer automatikusan betölti a kérdőívet.
26. ábra Elindított kérdőív
A válasz kiválasztásakor a rendszer megerősíti, hogy a mentés sikeres volt-e vagy sem. A kiválasztott válasz kék színnel van kiemelve.
27. Ábra Kiemelt válasz
Ha kiválasztott egy választ, a következő kérdésre való áttéréshez kattintson a Tovább gombra. Vagy akár ki is léphet a kérdőívből.
28. ábra Kilépési kérdőív
Ha kilép a kérdőívből, elmentheti azt későbbre, vagy törölheti és újraindíthatja (például egy későbbi időpontban).
29. ábra Haladás sáv
Az oldal alján egy előrehaladási sáv is található. Ez jelzi a megválaszolt kérdések százalékos arányát (25%, 50%, 75% és 100%).
Ha kitöltötte a kérdőíveket, ki kell választania egy mentort, akinek elküldi a teljes kitöltött kérdőívet értékelésre.
30. Ábra Mentor kiválasztása
A mentor kiválasztásához csak kattintson a mentor neve alatti Kiválasztás gombra. A kiválasztás után ki kell töltenie a kérdőívet.
31. ábra Kérdőív befejezése
A befejezéshez kattintson a Kérdőív befejezése gombra. A kérdőív elküldésre kerül a kiválasztott mentornak. Miután sikeresen elküldte a mentornak, a kérdőív már nem érhető el.
32. Ábra A kérdőív le van tiltva
Mentor
A mentor értékelheti a beküldött önértékeléseket. A bejelentkezés után megnyílik a Kérelem oldal.
Kérelmek
Ezen az oldalon láthatók a mentornak küldött kérelmek a hallgatók által. Egy kérés kiválasztásához egyszerűen kattintson a kérelemre a bal oldali listában.
33. Ábra Kérések
A mentor elfogadhatja, vitathatja vagy elutasíthatja az önértékelést. Ha az önértékelést elfogadják vagy elutasítják, semmilyen más információ nem kötelező. A mentor hagyhat megjegyzést, de ez nem kötelező.
Ha az önértékelést megkérdőjelezik, a mentornak ki kell választania legalább egy olyan kérdés-választ, amellyel problémája van. Ehhez válassza ki a kérdést az oldal tetején található listából, és kattintson a Jelölés gombra. A jelölés törléséhez kattintson a jelölés törlése gombra. A Következő gomb megnyomásával a következő kérdésre léphet.
34. Ábra Jelzett kérdés
Természetesen több kérdés is megjelölhető. Ha egy vagy több kérdés van megjelölve, az önértékelés nem fogadható el, csak vitatható vagy elutasítható.
A mentor azt is meghatározhatja, hogy mely jelvények kerüljenek az útlevélre, azáltal, hogy kijelöli vagy letiltja őket. Ehhez a jelvények kezelése szakaszban jelölheti ki vagy szüntetheti meg a jelvények kijelölését.
35. ábra Jelvény kiválasztása
Csak a legjobb négy jelvényt lehet kezelni. Minden egyes jelvény után láthatja az adott jelvénykategóriában elért pontszámot. Ha az önértékelés elfogadott, megtámadott vagy elutasított egy e-mailben küldött értesítés tájékoztatja a hallgatókat.
Amikor a mentor elfogadja, vitatja vagy elutasítja az önértékelést, megnyílik egy ablak, amelyben kiválasztható a hallgatónak a felülvizsgálatról küldött e-mail nyelve.
36. Ábra Az értesítési e-mail nyelvének kiválasztása
Elfogadva
Az Elfogadva oldalon a mentor láthatja az eddig elfogadott önértékeléseket. Ez az oldal nem szerkeszthető.
37. Ábra Elfogadott önértékelések
Általános működés
Kategória súgó
A kategória súgó oldalon láthatjuk a kérdőív kategóriák részletes leírását.
38. Ábra Kategória súgó
Intézmény
A nem adminisztrátor felhasználók számára az Intézmény oldal pontosan ugyanúgy jelenik meg, mint az adminisztrátorok esetében, de csak olvasható módban.
Profil
A Profil oldalon a felhasználó megváltoztathatja profilképét, nevét és jelszavát, vagy törölheti fiókját.
39. Ábra Felhasználói profil
A hallgatók számára a jelvények és a pontszámok is itt jelennek meg. A Pontszám gomb megnyitja a fentebb tárgyalt pontszámoldalt. A jelvények a négy legjobb jelvényt mutatják a pontszámok értékeivel. Természetesen a jelvények és pontszámok nem jelennek meg a mentor és az admin esetében, mivel ezek a hallgatókkal kapcsolatos adatok.
SKIPPER TUDÁSBÁZIS
Kategória meghatározások
Kategória címe |
Rugalmasság |
Kategória meghatározása |
A rugalmasság kifejezés az aktuális helyzethez való alkalmazkodásra, a gyors változásra való képességre utal. A rugalmasság kompetenciája a következő részekből áll: 1. Alkalmazkodóképesség: Az új körülményekhez, a környezet változásaihoz vagy a dolgok különböző módozataihoz való gyors alkalmazkodás képessége. 2. Nyitottság: Nyitottság az új ötletek iránt és hajlandóság arra, hogy új információk birtokában megváltoztassuk a már meglévő elképzeléseinket. 3. Problémamegoldás: Az új vagy szokatlan megoldások azonosításának és végrehajtásának képessége, amikor a hagyományos megoldások nem működnek. 4. Stressztűrés: Képesnek lenni a kudarcok, kritikák és elutasítás elviselésére, és ezekből gyorsan talpra állni. 5. A bizonytalanság kezelésének képessége: Ez magában foglalja a nehezen felmérhető helyzetek irányítását, és azt, hogy képes legyen az adott egyén döntéseket hozni anélkül, hogy minden részletet ismerne. Ez egy alapvető készség, egyúttal komplex is, hiszen hozzájárul az alkalmazkodáshoz, a döntések gyorsaságához új helyzetekben, vagy éppen a nyitottsághoz. |
Alkategóriák meghatározással |
Rugalmasság (lásd fent) Alkalmazkodóképesség: Az alkalmazkodóképesség olyan fontos tulajdonság, amely képessé teszi az egyént arra, hogy megbirkózzon a bizonytalan körülményekkel és a kihívást jelentő helyzetekkel. A szakirodalom alapján az alkalmazkodóképességet úgy lehet meghatározni, mint a megértés, az érzelmek és az új, ismeretlen helyzetekhez való hozzáállás szabályozásának kompetenciáját. Ez magában foglalja a bizonytalan körülményekhez való jó alkalmazkodás és azokkal való jó megbirkózás képességét, az ismeretlen helyzetekkel kapcsolatos érzelmek és viselkedés hatékony kezelését. A kiszámíthatatlan események lehetővé teszik az egyének számára, hogy nyitottak maradjanak a változásokra, és az új, összetett körülmények gyors értékelésével megfelelő válaszokat fogalmazzanak meg. Stressztűrés: A stressztűrés olyan fogalom, amelyet leginkább a dinamikusság jellemez. A reziliencia számos meghatározása kiemeli a stressz, a viszontagságok leküzdésének képességét, vagy a környezeti kockázatokkal szembeni relatív ellenállóképességet. Egy tágabb perspektíva a stressztűrést úgy tekinti, mint egy dinamikus rendszer azon képességét, hogy ellenálljon a stabilitását, életképességét vagy fejlődését veszélyeztető jelentős kihívásoknak, illetve helyreálljon azokból. A reziliencia kifejezés azt a jelenséget is leírja, amikor bizonyos egyének pozitív pszichológiai eredményeket mutatnak annak ellenére, hogy olyan kockázati tényezőkkel szembesülnek, amelyek általában súlyos negatív következményekkel járnak. A reziliencia lényegében a jelentős kockázati tapasztalatok és a viszonylag pozitív pszichológiai kimenetel közötti kölcsönhatást foglalja magában. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Rugalmasság A bizonytalanság kezelése Új információk beépítése A változás kezelése A cél szem előtt tartása Alkalmazkodóképesség A körülmények nyomon követése Megfontoltság Változó tervek Stressztűrés Önértékelés Mások értékelése Szituatív elemek Mentalitás |
A kompetenciaelemek felhasználása a munka és a magánélet területén |
A rugalmasságot különböző stratégiák segítségével lehet megtanulni, amelyek új helyzeteket foglalnak magukban azzal a céllal, hogy az egyének tudásáramlását a korábbi cselekvésből az új helyzetbe vezessék át. A felmerülő akadályok gátolhatják a rugalmasság képességét, így a rugalmas gondolkodásnak jelentősége van az új perspektívák megszerzésében és az új ötletek és stratégiák kialakításában. Ezért a feladatok sokaságával megbirkózni kívánó személy rugalmasságának fejlesztése érdekében az új követelmények új projektekhez való alkalmazkodása, egyénileg és csoportosan is támogathatja a folyamatot. A rugalmasság és a stressztűrőképesség a mai munkahelyeken olyan kulcskompetenciák, amelyek segítenek csökkenteni a stressz-szintet és megbirkózni a kihívásokkal. |
Kategória címe |
Integritás |
Kategória meghatározása |
Az integritás az én azon képessége, hogy összhangban legyen a pozitív értékekkel, és törődjön mások nézeteivel és meggyőződéseivel. Magában foglalja továbbá a szilárd döntéseket és a különböző eszmék vagy hitrendszerek átfogó ismeretét. Az integritás a személy alapvető értéke, amelyet a családi értékek és gyakorlatok, a szocializáció és a tapasztalatok alakítanak, bár a formális egyetemi oktatás révén is megtanulható és kiigazítható. Az integritást elsajátító személy etikusan és tisztességesen viselkedik, a szakmai normáknak és magatartási szabályoknak megfelelően. Önzetlen cselekvésről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy a személyes és szakmai következményektől függetlenül helyesen cselekszik. |
Meghatározással ellátott alkategóriák |
A felelősségteljes felelősségvállalás készség az a képesség, hogy felelősséget vállalj azért, amit a munkahelyeden teszel. Szakmai meghatározás szerint azt mondhatnánk, hogy a felelősség kitartás, elkötelezettség és elszántság; hajlandóság és képesség a felelősségvállalásra; elkötelezettség a szervezet iránt; felelősségtudat; a munkában való személyes részvétel képessége. Etikai megközelítés Az etika olyan meggyőződések és értékek összessége, amelyek segítségével az egyének személyes meggyőződésük alapján határozzák meg, hogy milyen cselekedetek helyesek vagy helytelenek. Az etika olyan elveket és értékeket foglal magában, amelyek a döntéshozatalt és az emberek tisztességes és méltányos kezelését irányítják. Az üzleti etika alapelvei hangsúlyozzák a becsületesség, az integritás és az elszámoltathatóság fontosságát minden interakcióban, figyelembe véve a döntések és a cselekvések hatását az érdekeltekre, az ügyfelekre, a beszállítókra, a munkavállalókra, a versenytársakra, a környezetre és a közösségre. Megbízható A megbízhatóság olyan kulcsfontosságú viselkedési elemeket foglal magában, mint az integritás, az őszinteség, a lojalitás és az ígéretek betartása. Az integritás az etikai elvek alkalmazására és az etika mindennapi életben való előmozdítására utal, míg a becsületesség inkább a hitelességre összpontosít. A bizalom jelzi, kivel kell megosztanunk információkat, kitől kell elfogadnunk információkat, és milyen figyelmet kell fordítanunk ezekre az információkra. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Felelős Vállaljuk a felelősséget tetteinkért Legyen önirányítási képességünk Állítsunk fel saját célokat és célkitűzéseket Mutassunk hajlandóságot további feladatok vállalására Etikai megközelítés Igazságos és igazságos döntések meghozatala Az emberek tisztességes és méltányos kezelése Figyelembe veszi a másokra gyakorolt hatást Megbízható Őszinteség Ígéretek betartása Hűség |
A kompetencia felhasználása elemek a munka és a magánélet területén |
Az etikát általában a családban, a speciális iskolában folyó vallási képzésen vagy az élet során szerzett ismereteken keresztül tanítják, bár az etikai döntések meghozatalát leginkább az élettapasztalatok alakítják. Vannak azonban olyan alapvető értékek, amelyek szinte minden üzleti területen közösek, például a kölcsönösség (aranyszabály), a becsületesség, az őszinteség, az együttérzés. Emellett számos szakmának vannak etikai kódexei, amelyeket a szakembereknek követniük kell, és amelyek segítik az integritás kialakulását a döntéseken keresztül. A feddhetetlenség a zűrzavarban és a válságban, valamint a hosszú távú stratégiai gondolkodást igénylő helyzetekben is kulcsfontosságú. |
Kategória címe |
Döntéshozatal |
Kategória meghatározása |
A szakmai világban a döntéshozatali készség elengedhetetlen a sikerhez. A gyenge döntéshozatali képességekkel rendelkező diplomások nehezen tudják felmérni a kockázatokat, azonosítani a lehetőségeket és megalapozott döntéseket hozni a karrierjük során. A gyenge döntéshozatal elszalasztott lehetőségekhez, nem hatékony problémamegoldáshoz és gyengébb teljesítményhez vezethet, ami negatívan befolyásolhatja a karrierépítést és az előmenetelt. A rossz döntéseket hozó diplomások szükségtelen kockázatokat vállalhatnak, vagy nem veszik figyelembe a lehetséges buktatókat és negatív következményeket. Ez növeli a kudarc valószínűségét különböző területeken, például a projektmenedzsment, a pénzügyi befektetések vagy akár a személyes kapcsolatok terén. A rossz döntéshozatal költséges hibákhoz, sérült hírnévhez és visszaesésekhez vezethet, amelyekből nehéz lehet kilábalni. Mivel a döntéshozatal nem egy alapvető emberi képesség, hanem több képesség összjátékának eredménye, más stratégiát alkalmaztunk. A döntéshozatal meghatározásához a Columbia Egyetem által létrehozott adatbázist használtuk. A Decision Making Individual Differences Inventory (DMIDI) több mint 200, az ítélőképesség és a döntéshozatal kutatásában általánosan használt egyéni különbséget mérő mérőeszköz katalógusa. A döntési stílusra és megközelítésre vonatkozó mérőszámokat tartalmaz. A döntési stílusra vonatkozó mérések azt értékelik, hogy az egyének hogyan közelítik meg a döntéshozatalt, vagy a gondolkodást általánosabban (pl. hogy az egyének szigorú analitikus stílust vagy zsigeri, tapasztalati alapú stílust alkalmaznak-e). A döntési megközelítéssel kapcsolatos mérőszámok a döntési folyamat egyének általi kezelését értékelik, mind a döntés előtt, mind a döntés után (pl. döntésképtelenség, megbánás). A legfontosabb elemek a következők voltak: – A döntési helyzetek felismerése – Információgyűjtés és elemzés – Opció generálás – Elhatározás végrehajtása |
Meghatározással ellátott alkategóriák |
Döntéshozatali készségek: A döntéshozatali készség magában foglalja a lehetőségek értékelésének képességét, az alternatívák mérlegelését és a logikus érvelésen, kritikai elemzésen és a következmények mérlegelésén alapuló, megalapozott döntések meghozatalát. Önálló munkavégzésre való képesség: Az önálló munkavégzés képessége magában foglalja az önbizalmat, a kezdeményezőkészséget és az önállóságot a feladatok és felelősségek folyamatos felügyelet nélküli kezelésében. Ide tartozik a célok kitűzése, a feladatok rangsorolása és a problémamegoldás is minimális útmutatással. Helyzethez való alkalmazkodóképesség: A szituációs alkalmazkodóképesség a különböző körülményekhez vagy környezetekhez való alkalmazkodásra és boldogulásra való képességet jelenti. Magában foglalja a változó körülményekre, kihívásokra vagy igényekre való rugalmas, találékony és reagáló képességet, miközben megőrzi a higgadtságot és a hatékonyságot. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
– Önmotiváció – Időmegosztás – Kezdeményezés – Találékonyság – A szituációs alkalmazkodóképességhez a kreativitás és a rugalmasság tudományos szakirodalmát használtuk fel, és a következő kulcselemeket határoztuk meg: – Szelektív figyelem – Gondolatok gördülékenysége – Eredetiség – Rugalmasság |
A kompetenciaelemek felhasználása a munka és a magánélet területén |
A döntéshozatali kompetencia elemei szerves részét képezik a szakmai és a magánéletben való hatékony eligazodásnak. A munkahelyen az egyének ezekre az elemekre támaszkodnak a helyzetek értékelésében, a lehetőségek mérlegelésében és a megalapozott döntések meghozatalában. Ez olyan tényezőket foglal magában, mint a kritikus gondolkodás, a problémamegoldó képesség és az adatok elemzésének képessége. A döntéshozatali kompetenciában jártas alkalmazottak hatékonyan tudják rangsorolni a feladatokat, megoldani a konfliktusokat és előre mozdítani a projekteket. Ezenfelül alkalmazkodóképességet és rugalmasságot tanúsítanak a bizonytalansággal vagy a nehézségekkel szemben. Az irodán túl a döntéshozatali kompetencia kiterjed a pénzügyek, a kapcsolatok és a személyes célok kezelésére is. Az erős döntéshozatali képességekkel rendelkező egyének képesek az erőforrásokat bölcsen elosztani, hatékonyan tárgyalni, és az értékeikkel és törekvéseikkel összhangban álló, megalapozott döntéseket hozni. Végső soron a döntéshozatali kompetencia elemeinek felhasználása a munka és a magánélet területén elősegíti a sikert, az elégedettséget és az általános jólétet. |
Kategória címe |
Gondolkodás és érvelés |
Kategória meghatározása |
A gondolkodás alapvető kognitív folyamat, amely a pszichológián és a kognitív tudományon belül számos taxonómiában és keretrendszerben döntő szerepet játszik. A kognitív pszichológia területén a gondolkodást gyakran magasabb rendű kognitív funkcióként kategorizálják más mentális folyamatok, például az észlelés, az emlékezet és a figyelem mellett. Ezenfelül, a döntéshozatal területén a gondolkodás a szerves alkotóeleme, mivel magában foglalja az információk értékelését, elemzését és szintézisét a megalapozott döntések meghozatala érdekében. A gondolkodás meghatározásához a Cattell-Horn-Carroll (CHC) taxonómiát választottuk alapul. A Cattell-Horn-Carroll (CHC) taxonómia egy széles körben elismert és átfogó modell, amely a kognitív képességeket osztályozza. Keretet biztosít a különböző kognitív folyamatok, köztük a gondolkodás megértéséhez és értékeléséhez. A gondolkodás, mint komplex kognitív funkció, jelentős szerepet játszik ebben a taxonómiában. A gondolkodás a CHC taxonómia szerves részét képezi, mivel átível a különböző kognitív képességeken. A problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és a döntéshozatal elősegítése érdekében több kognitív folyamat integrációjára és kölcsönhatására támaszkodik. A CHC keretrendszer elismeri a gondolkodás összetettségét és többdimenziós voltát, kiemelve annak fontosságát a kognitív működésben. |
Meghatározással ellátott alkategóriák |
A gondolkodás kategória három alkategóriából áll: kritikus gondolkodás, problémamegoldás, analitikus és logikus gondolkodás. Kritikus gondolkodás: A kritikai gondolkodás az információk aktív és gyakorlatias konceptualizálásának, elemzésének, szintézisének és értékelésének fegyelmezett folyamata, amelynek célja, hogy jól megalapozott következtetésekhez vagy döntésekhez jusson. Problémamegoldás: A problémamegoldás a kihívások vagy akadályok azonosításának, elemzésének és megoldásának szisztematikus folyamata a kívánt célok vagy eredmények elérése érdekében. Magában foglalja a probléma meghatározását, a lehetséges megoldások generálását, az alternatívák értékelését és a hatékony stratégiák végrehajtását. Analitikus és logikus gondolkodás: Az analitikus és logikus gondolkodás arra a képességre utal, hogy az összetett információkat kisebb összetevőkre bontjuk, elemezzük az összefüggéseket, és logikus következtetéseket vonjunk le bizonyítékok és érvelés alapján. Ez magában foglalja a strukturált, szisztematikus megközelítések alkalmazását a problémamegoldás és a döntéshozatal során. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Kritikus gondolkodás – Elemzés – Értékelés – Következtetés – Önreflexió és korrekció Problémamegoldás – Probléma érzékenység – Elemzés – Megoldás megtalálása – Végrehajtás Analitikus és logikus gondolkodás – Deduktív érvelés – Induktív érvelés – Kategória rugalmasság – Információk rendelése |
A kompetenciaelemek felhasználása a munka és a magánélet területén |
A gondolkodási kompetencia elemei döntő szerepet játszanak a munka és a magánélet területén, mivel lehetővé teszik az egyének számára, hogy hatékonyan közelítsenek a feladatokhoz, a kihívásokhoz és a döntéshozatali folyamatokhoz. Ezek közé az elemek közé tartozik a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás és a döntéshozatali képesség. A munkahelyen a kritikus gondolkodás lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy helyzeteket elemezzenek, információkat értékeljenek és megalapozott ítéleteket hozzanak. A kreativitás elősegíti az innovációt, ami új ötletek, termékek és megoldások kifejlesztéséhez vezet. A problémamegoldó készségek képessé teszik az egyéneket a problémák azonosítására, stratégiák megfogalmazására és a megoldások hatékony végrehajtására. A döntéshozatali készségek segítenek a lehetőségek értékelésében, az alternatívák mérlegelésében és a megalapozott döntések meghozatalában. Ezek a gondolkodási kompetenciaelemek együttesen fokozzák a termelékenységet, elősegítik az együttműködést, és sikerre viszik a különböző szakmai törekvéseket. |
Kategória címe |
Vezetés és szervezés |
Kategória meghatározása |
Annak meghatározása, hogy mi a vezetés, az idők során nagymértékben megváltozott. Jelenleg a vezetés egy folyamat – kiemelve a vezető és a követők közötti tranzakciós eseményt, nem pedig egy olyan tulajdonságot, amellyel a vezető rendelkezik -, amelyben az egyén befolyással és hatalommal rendelkezik egy vagy több alkalmazott felett egy közös cél elérése érdekében. Ezen túlmenően a vezetés magában foglalja azt a képességet, hogy másokat inspiráljon és vezessen egy közös cél felé, ezáltal biztosítva a kölcsönös szándékot. Az erős vezető több kulcsfontosságú tulajdonsággal rendelkezik: jövőkép, kommunikáció, empátia, határozottság és integritás. A meggyőző vízió megfogalmazásával elkötelezettségre ösztönöznek és elősegítik az innovációt. A hatékony kommunikáció biztosítja a csapaton belüli egyértelműséget és összhangot. Az empátia lehetővé teszi a csapattagok megértését és támogatását, elősegítve a bizalmat és az együttműködést. A határozottság lehetővé teszi az időben történő cselekvést és a kihívásokhoz való alkalmazkodást. Az integritás hitelességet teremt és fenntartja az etikai normákat, tiszteletet és lojalitást szerezve. Végső soron az ügyes vezetés pozitív szervezeti kultúrát alakít ki, fokozza a csapatteljesítményt, és fenntartható sikert eredményez. A szervezés fogalma a mai dinamikus munkakörnyezetben való kiválósághoz nélkülözhetetlen kompetenciák sokrétű skáláját testesíti meg. Az erős szervezési kompetenciákkal rendelkező egyének bizonyítják, hogy képesek nyomás alatt is hatékonyan működni, miközben a részletekre is figyelnek és önállóan dolgoznak. Ezek a kompetenciák magukban foglalják a tervezési képességet, a feladatok hatékony rangsorolását és az erőforrások – beleértve az időt, a pénzügyeket, az anyagokat és az emberi tőkét – ésszerű felhasználását. A szervezeti kompetenciák lényege az információk szisztematikus gyűjtésében, elemzésében és rendszerezésében rejlik. |
Meghatározással ellátott alkategóriák |
Az alkategóriák a következők: vezetés, szervezés (más irányultságú), önmenedzselés. A kívánt célok elérése és a csapatok elérhető legjobb teljesítményének kihozása érdekében a vezetés szervezi a szervezeti összehangolást, elfogadja a rugalmasságot, megalapozott döntéseket hoz, elősegíti a hatékony kommunikációt, ösztönzi az innovációt, prioritásként kezeli az etikai értékeket, elősegíti a befogadó együttműködést, kihasználja a digitális eszközöket, és stratégiai gondolkodást alkalmaz a siker érdekében. A szervezés lehetővé teszi az egyének számára, hogy hatékonyan kezeljék idejüket, feladataikat és erőforrásaikat. Kulcsfontosságú szempont a hozzáértő időgazdálkodás, amely magában foglalja a prioritások meghatározását és a határidők betartását. Az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú a váratlan változásokkal való megbirkózásban, miközben a hatékonyság és a termelékenység a legfontosabb célok. Az önmenedzsment az önszerveződés képessége, amely magában foglalja a hatékony hálózatépítést és kommunikációt, a stratégiák kialakítását, a személyes fejlődést, az együttműködést, az értékek fenntartását, a digitális eszközök elsajátítását, a kritikus gondolkodást, a feladatok vezetését és szervezését, a rugalmas alkalmazkodást és a megalapozott döntések meghozatalát, az autonómia és a termelékenység elősegítését. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Vezetői képességek: a kívánt területre vonatkozó ismeretek és készségek széles skálája, a témára vonatkozó elméletek és elvek jó ismerete, a bizonyítottan jó döntéshozatali tapasztalat, innovációs készség, világos és közvetlen kommunikáció, csapatszellem és összetartozás érzése, digitális jártasság, kritikus gondolkodás, összetett problémamegoldás, a csapatok stratégiai teljesítményének felülvizsgálata. Szervezés és önmenedzsment: hatékony időgazdálkodás, a feladatok rangsorolása, tervezés és ütemezés, célmeghatározás, információkezelés, döntéshozatal, alkalmazkodóképesség, hatékonyság és termelékenység, kommunikáció, stresszkezelés, önfegyelem. |
A kompetenciaelemek felhasználása a munka és a magánélet területén |
A vezetés különböző hierarchiaszinteken és különböző iparágakban kulcsfontosságú a csapatok célokhoz való vezetése szempontjából. Az üzleti életben. Magában foglalja a stratégiai tervezést, a döntéshozatalt és a csapatirányítást. Az oktatásban elősegíti a hallgatók fejlődését és az intézményi növekedést. A politikában a szakpolitikák alakítása és a társadalmi fejlődés előmozdítása. Az egészségügyben biztosítja a betegellátás minőségét és a személyzet koordinációját. A hatékony vezetés elősegíti az innovációt, motiválja az egyéneket, és elősegíti a kollektív sikert, így minden területen nélkülözhetetlen. A szervezés nélkülözhetetlen a legkülönbözőbb iparágakban és szakmákban, beleértve az olyan feladatokat, mint a projekttervezés, az adminisztratív feladatok, az osztályterem-irányítás, a szoftverfejlesztés és a marketingkampányok. A projektmenedzsmentben ezek a készségek lehetővé teszik az erőforrások hatékony elosztását, a haladás nyomon követését és a határidők betartását. Az adminisztratív szerepek a naptárak kezeléséhez, a megbeszélések koordinálásához és a levelezés kezeléséhez szükséges szervezési készségekre támaszkodnak. Az oktatásban a tanórák tervezéséhez és a hallgatók nyilvántartásához, míg a technológiában a feladatok rangsorolásához és a termékek időben történő átadásához. Az olyan kreatív területeken, mint a marketing és a tervezés, előnyös a szervezettség az eszközök kezelésében és a kampányok koordinálásában. Az önmenedzsment kiterjed a munkára, a tanulásra és a magánéletre, és olyan feladatokat foglal magában, mint a célok kitűzése, az időgazdálkodás, a prioritások felállítása és az önreflexió. Ez alapvető fontosságú a hatékonyság, a termelékenység, a stressz csökkentése és a célok elérése szempontjából, fokozva a teljesítményt és a jólétet. |
Kategória címe |
Kommunikáció és hálózatépítés |
Kategória meghatározása |
A kommunikáció az egyének vagy csoportok közötti információ, gondolatok, ötletek vagy érzések verbális, nem verbális vagy írásbeli eszközökkel történő cseréjének folyamatára utal. A kommunikáció fő jellemzői a gondolatok és ötletek világos és tömör kifejezése, a figyelmes hallgatás, az empátia, a kommunikációs stílusok közönséghez és kontextushoz való igazítása, a nem verbális kommunikáció (a testbeszéd, a gesztusok és az arckifejezés használata és értelmezése), konstruktív visszajelzés adása és fogadása a fejlesztés érdekében, valamint a konfliktusok és nézeteltérések hatékony kommunikációs technikákkal történő kezelésére szolgál. A kommunikáció előnyei az erős személyközi kapcsolatokban, a fokozott együttműködésben és a termelékenység növelésében rejlenek, mivel a világos kommunikáció csökkenti a félreértéseket és egyszerűsíti a munkafolyamatokat. Segít a karrierépítésben, mivel a kommunikáció gyakran a karrier sikerének egyik kulcstényezője. Segít továbbá a problémák azonosításában, elemzésében és megoldásában hatékonyan, és pozitív következményekkel jár: bizalmat, tiszteletet és pozitív befolyást ébreszt másokban. A hálózatépítés magában foglalja az egyénekkel vagy csoportokkal való kapcsolatok kialakítását és fenntartását a kölcsönös előnyök, például az információk, lehetőségek és erőforrások megosztása érdekében. A hálózatépítés jellemzői az új kapcsolatok aktív keresésében és kialakításában, a kapcsolatok fenntartásában, a hálózaton belül másoknak nyújtott támogatásban és segítségben, a kapcsolattartás és a kapcsolatok folyamatos követésében, az értékes információk, meglátások és erőforrások cseréjében, valamint segít pozitív és emlékezetes benyomást kelteni szakmai körökben. A hálózatépítés megkönnyíti a munkalehetőségek, együttműködések és partnerségek megtalálását, segíti a tanulást és a készségek fejlesztését az információmegosztás révén, bővíti a szakmai horizontot és megnyitja az előrelépés kapuit, hozzáférést biztosít a különféle erőforrásokhoz, szakértelemhez és támogató hálózatokhoz, növeli a láthatóságot és a hitelességet a releváns iparágakban vagy közösségekben, lehetőséget ad a tapasztalt szakemberek mentorálására és útmutatására, de a tartalmas kapcsolatok révén az összetartozás és a kiteljesedés érzését is elősegíti. |
Meghatározással ellátott alkategóriák |
Az alkategóriák a következők: asszertív kommunikáció, hálózatépítés, interkulturális kompetencia. Az asszertív kommunikáció arra a képességre utal, hogy az ember úgy tud beszélni és interakcióba lépni, hogy tiszteletben tartja mások határait és véleményét, ugyanakkor kifejezi saját jogait, igényeit és személyes határait is. Az asszertív kommunikáció kulcselemei: az aktív hallgatás, a magabiztos önkifejezés, a meggyőzés és az asszertív technikák elsajátítása. A hálózatépítés azt jelenti, hogy az egyének képesek személyközi kapcsolatokat létrehozni, fejleszteni és felhasználni erőforrásaik mozgósítására. Erőforrás-mobilizálás alatt azt a képességet értjük, hogy a társadalmi kapcsolatokba történő befektetéseket társadalmi tőkévé, információvá, erőforrásokká és egyéb hozamokká alakítjuk át, amelyeket az emberek a társadalmi hálózataikon belül felhasználhatnak. Az interkulturális kompetenciák olyan kognitív, affektív és viselkedési készségek és tulajdonságok kombinációja, amelyek megkönnyítik a különböző kulturális kontextusokban való interakciókat. Az interkulturális kompetenciák különböző készségeket foglalnak magukban: Tudás, motiváció, verbális és nem verbális kommunikációs készségek, megfelelő és hatékony viselkedés. Azok, akik ezen a területen sikeresek, rendelkeznek továbbá bizonytalanság iránti toleranciával, viselkedési rugalmassággal, kommunikációs tudatossággal, tudásfeltárással, mások tiszteletével és empátiával. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Magabiztosságot tanító workshopok: Kifejezetten az asszertív kommunikációs készségekre összpontosító műhelyfoglalkozásokat kínálnak. Olyan témákkal foglalkoznak, mint az igények és a határok kifejezése, a kritika kezelése és az udvariasan, de határozottan való nemet mondás képessége. Konfliktusmegoldó tréning: Konfliktusmegoldási technikákról szóló képzés, amely hangsúlyozza az asszertív kommunikációt, mint kulcsfontosságú elemet. Tanítja meg a hallgatóknak, hogyan kezeljék a konfliktusokat higgadtan, fejezzék ki magabiztosan álláspontjukat, és hogyan keressenek kölcsönösen előnyös megoldásokat. Nyilvános felszólalási lehetőségek: Lehetőséget kínálnak a tanulóknak a nyilvános beszéd gyakorlására, például prezentációk vagy viták formájában. Bátorítják őket arra, hogy magabiztosan és határozottan közöljék gondolataikat, miközben tiszteletben tartják mások nézőpontját. Visszajelzések: Rendszeres visszajelző alkalmak beépítése a tanfolyami munkákba vagy a csoportos projektekbe, ahol a hallgatók gyakorolhatják a visszajelzések magabiztos adását és fogadását. Hangsúlyozandó a konkrét, építő jellegű visszajelzések adásának fontossága, ugyanakkor legyen a tanuló nyitott a másoktól érkező visszajelzések fogadására is. Hallgatói szervezetekhez és klubokhoz való csatlakozás: A tanulmányi területükhöz vagy érdeklődési körükhöz kapcsolódó klubokban való részvétel lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy találkozzanak a hasonlóan gondolkodó társaikkal és szakemberekkel. A klubtevékenységekben és eseményeken való aktív részvétel segíthet a tanulóknak fejleszteni kapcsolatépítési készségeiket. Állásbörzéken és hálózatépítő rendezvényeken való részvétel: Bátorítsuk a hallgatókat, hogy vegyenek részt állásbörzéken, iparági konferenciákon és hálózatépítő rendezvényeken az egyetemen és azon kívül is. Ezeken az eseményeken gyakran különböző vállalatok és iparágak képviselői vesznek részt, így a tanulók értékes kapcsolatépítési lehetőségeket kapnak. Használja ki a közösségi média platformokat: Javasoljuk a hallgatóknak, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn szakmai profilokat olyan platformokon, mint a LinkedIn. Így kapcsolatba léphetnek szakemberekkel, csatlakozhatnak iparági csoportokhoz és vitákban vehetnek részt, hogy bővítsék szakmai hálózatukat. Külföldi tanulmányi programok: Használják ki a külföldi tanulmányi lehetőségeket, hogy elmerüljenek egy másik kulturális környezetben. A külföldön élés és tanulás első kézből származó tapasztalatokat nyújt a kulturális különbségekről, a nyelvi elmélyülésről és a kultúrák közötti kommunikációról. Nyelvi csereprogramok: Vegyenek részt nyelvcsereprogramokban, ahol a tanulók anyanyelvi beszélőkkel gyakorolhatják az idegen nyelvek beszélését, és megismerhetik mások kultúráját. A nyelvcserék elősegítik a kulturális megismerést, a nyelvtudást és a kultúrák közötti megértést. |
A kompetenciaelemek felhasználása a munka és a magánélet területén |
Az asszertív kommunikáció kulcsfontosságú szerepet játszik olyan helyzetekben, mint a megbeszélések, tárgyalások és konfliktusmegoldás. Olyan feladatokat foglal magában, mint a véleménynyilvánítás, a határok kijelölése és a visszajelzés, amelyeket olyan folyamatok támogatnak, mint az aktív hallgatás, az asszertív beszéd és az érzelmek kezelése. Ez a készségkészlet nélkülözhetetlen a hatékony vezetéshez, a csapatmunka elősegítéséhez és a karrier előrehaladásához a legkülönbözőbb területeken, képessé téve az egyéneket arra, hogy magabiztosan navigáljanak az interakciók során és produktív kapcsolatokat ápoljanak. A hálózatépítés olyan feladatokat foglal magában, mint a kapcsolatok kiépítése, a kapcsolatok cseréje és a lehetőségek keresése. A legfontosabb folyamatok közé tartozik a másokkal való kapcsolatteremtés, a kapcsolatok fenntartása és a kapcsolatok kölcsönös előnyökkel történő kihasználása. A hálózatépítés nélkülözhetetlen a karrierépítéshez, az álláskeresési törekvésekhez, valamint a különböző területeken értékes erőforrásokhoz és támogatáshoz való hozzáféréshez, és a szakmai előmenetel és siker sarokköveként szolgál. Az interkulturális kompetenciák létfontosságúak a globális üzleti életben, a kultúrákon átívelő csapatokban és a multikulturális közösségekben, mivel olyan feladatokat foglalnak magukban, mint a kultúrák közötti kommunikáció, a kulturális konfliktusok megoldása és a különböző környezetekhez való alkalmazkodás. Az interkulturális kompetenciák elengedhetetlenek a globális együttműködés előmozdításához, a sokszínűség és befogadás kezdeményezéseinek ösztönzéséhez, valamint a multikulturális környezetben való hatékony navigáláshoz, biztosítva a kölcsönös megértést és tiszteletet a kulturális határok között. |
Kategória címe |
Digitális szakértelem |
Kategória meghatározása |
A digitális szakértelem azt a képességet testesíti meg, hogy a digitális eszközökkel, technológiákkal és platformokkal ügyesen bánjunk, és kihasználjuk az azokban rejlő lehetőségeket. A készségek és kompetenciák széles skáláját foglalja magában, így lehetővé téve az egyének számára, hogy hatékonyan navigáljanak a digitális világban. Ez a kompetencia magában foglalja a számítógépes rendszerek, szoftverek és hálózatok alapos ismeretét, ami képessé teszi az egyént a problémák elhárítására és a rendszer teljesítményének optimalizálására. Emellett tartalmazza még a digitális információk kritikai értékelésének és etikus felhasználásának képességét, ami biztosítja a megalapozott, felelős és fenntartható döntéshozatalt és a találékonyságot. A hozzáértő egyének zökkenőmentesen kommunikálnak, szinkron vagy aszinkron módon, különböző digitális csatornákon keresztül, elősegítve az együttműködést és a tudáscserét a közös cél elérése érdekében. Jeleskednek a digitális adatok kezelésében és elemzésében, a stratégiai döntések és problémamegoldó gyakorlatok megalapozásához szükséges meglátások kinyerésében, valamint a fejlesztés és az innováció ösztönzésében. Emellett a digitális jártasság magában foglalja a kiberbiztonsági fenyegetések és a személyes és szervezeti adatok, valamint a digitális identitás védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos fokozott tudatosságot. A kreativitás felvirágzik, ha a hozzáértő egyének a digitális eszközöket innovatív tartalom létrehozására és kifejezésére használják. Az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulási hajlam jellemzi a digitális jártasságot, lehetővé téve az egyének számára, hogy rugalmasak maradjanak és reagáljanak a változó digitális világra. A fejlett programozási készségek és a programozás fogalmai, algoritmusok és adatszerkezetek megértése lehetővé teszi az egyének számára, hogy komplex problémákra hatékony és skálázható megoldásokat tervezzenek, hatékonyan együttműködjenek a csapattagokkal, és minőségi szoftvermegoldásokat nyújtsanak időben és a költségvetésen belül. Végső soron a digitális jártasság képessé teszi az egyéneket arra, hogy eligazodjanak és kitűnjenek a mai és a holnapi összekapcsolt, technológia vezérelt világban. |
Meghatározással ellátott alkategóriák |
Az alkategóriák a következők: haladó számítógép-kezelés, együttműködés digitális környezetben, programozás A fejlett számítógép-kezelés a számítógépes hardver- és szoftverrendszerek kezelésében való jártasságot jelenti, és lehetővé teszi a digitális erőforrások zökkenőmentes navigálását és használatát. A számítógép architektúra megértése lehetővé teszi az egyének számára a problémák elhárítását és a rendszer teljesítményének optimalizálását. A digitális környezetben való együttműködés kommunikációs technológiákat és együttműködési szoftvereket használ a digitális csapatmunka, a tudásmegosztás és a projektmenedzsment megkönnyítésére. Ez magában foglalja a digitális fájlok és dokumentumok rendszerezésének és kezelésének képességét, az erőforrások biztonságos megosztását és a távoli csapattagokkal történő valós idejű együttműködést. A programozáshoz tartozik a számítógépes programok megértését, létrehozását, tesztelését és hibakeresését. A haladó programozási készségek magukban foglalják az algoritmusok, adatszerkezetek, programozási keretrendszerek és könyvtárak átfogó ismeretét. A szoftverfejlesztési módszertanokban való jártasság lehetővé teszi a programozók számára, hogy időben és a költségvetésen belül kiváló minőségű szoftvereket készítsenek. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Technikai műveltség: a különböző digitális technológiák, hardver- és szoftverrendszerek mélyreható ismerete. Információs műveltség: olyan készségek, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy hatékonyan és etikusan találjanak, értékeljenek és használjanak digitális információkat. Digitális kommunikációs készségek: erős kommunikációs készségek minden digitális platformon, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy világosan és hatékonyan fejezzék ki gondolataikat a legkülönbözőbb digitális formátumokban. Adatkezelés: a digitális adatok hatékony és biztonságos kezelésének és megváltoztatásának képessége. Kiberbiztonsági tudatosság: a kiberbiztonsági fenyegetések és a személyes és érzékeny adatok online védelmére vonatkozó jó gyakorlatok ismerete. Digitális kreativitás: képessé teszi az egyéneket arra, hogy a digitális eszközöket és platformokat felhasználva magával ragadó tartalmakat, multimédiás prezentációkat és digitális műalkotásokat hozzon létre. Problémamegoldó készség: lehetővé teszi az egyének számára, hogy a digitális eszközök és technológiák segítségével összetett problémákat azonosítsanak, elemezzenek és oldjanak meg. Alkalmazkodóképesség: hajlandóság a tanulásra és az új technológiákhoz és digitális trendekhez való alkalmazkodásra, az új technológiák naprakész ismerete és a digitális környezet változásainak elfogadása. Együttműködés: másokkal való együttműködés digitális környezetben, valamint a csapatmunka, a tudásmegosztás és a földrajzi határokon átnyúló együttműködés ösztönzése, virtuális együttműködési eszközök, projektmenedzsment stb. használatával. Folyamatos tanulás: egy olyan élethosszig tartó tanulási folyamat, amely megköveteli az egyének folyamatos frissítését és bővítését készségeik és ismereteik bővítését a fejlődő technológiák és digitális trendek hatására. |
A kompetencia elemeinek felhasználása a munka és a magánélet területén |
A digitális jártasság nélkülözhetetlen a különböző szakterületek számos kontextusában, feladatában, folyamatában és gyakorlatában. A munkahelyeken a szakszerű digitális készségek a digitális eszközök és platformok használata révén megkönnyítik a hatékony kommunikációt, együttműködést és a feladatok kezelését. Az oktatás az online erőforrásokhoz való hozzáférés, a virtuális tanulási környezetekben való részvétel és a távoktatás megkönnyítése érdekében támaszkodik a digitális jártasságra. A digitális jártasság a kreatív iparágakban létfontosságú a tartalomkészítés, a grafikai tervezés és a multimédiás produkció terén. A vállalkozások a digitális jártasságot a marketing, az e-kereskedelem, az adatelemzés és az ügyfélkapcsolat-kezelés területén használják ki. A kormányzati szervek a digitális készségekre a közigazgatásban, a szakpolitikák kidolgozásában és a polgárok bevonásában támaszkodnak. Lényegében a digitális jártasság a legkülönbözőbb területeken kiemelkedő jelentőségű, mivel elősegíti a hatékonyságot, az innovációt és a versenyképességet, lehetővé téve az egyének számára, hogy eligazodjanak a digitális korszak összetettségében, és kiemelkedjenek saját területükön. |
Kategória címe |
Együttműködés |
Kategória meghatározása |
Ezek a készségek arra a képességre vonatkoznak, hogy az információkat (szóban és írásban) világosan és átláthatóan közvetítsük, meghallgassunk másokat és megértsük az igényeiket. Leírják azt a képességet, hogy a kommunikáció formáját rugalmasan a különböző célközönségekhez igazítsuk. Jelzik a hajlandóságot a nyitott légkör megteremtésére, a megállapodásra való törekvést azáltal, hogy minden érintett fél számára kielégítő megoldásokat dolgoznak ki. Ezek alapján következtetéseket lehet levonni az egyénnek a másokkal való pozitív kapcsolatteremtési képességéről, saját szerepének tudatosságáról és a csapat általános teljesítményére gyakorolt hatásáról. Az interperszonális készségek olyan tevékenységekben nyilvánulnak meg, amelyek a tudás, a tapasztalat és az információ megosztása révén javítják és elősegítik a közös célok elérését. Olyan elemeket foglalnak magukban, mint a támogatás nyújtása, a nyitottság mások ötletei, véleménye és érzései iránt, valamint a csoport döntéseinek az egyéni érdekek elé helyezése. Az együttműködési kompetencia arra a képességre utal, hogy hatékonyan tudunk együtt dolgozni és kommunikálni másokkal egy közös cél érdekében. Olyan készségeket foglal magában, mint az aktív hallgatás, a világos és tiszteletteljes kommunikáció, az empátia, a problémamegoldás, a rugalmasság, valamint a hozzájárulás és a visszajelzés elfogadásának képessége. Az együttműködési kompetencia alapvető fontosságú a legkülönbözőbb környezetben, beleértve a munkakörnyezeteket, csapatokat, projekteket és partnerségeket, mivel elősegíti a szinergiát, a termelékenységet, az innovációt és a pozitív kapcsolatokat az egyének vagy csoportok között. |
Meghatározással ellátott alkategóriák |
Csapatmunka: A csapatban való munkavégzés képessége azt jelenti, hogy képesek vagyunk aktívan figyelni a csapat többi tagjára, képesek vagyunk követni az utasításaikat, és képesek vagyunk világosan közölni álláspontunkat és utasításainkat a többi taggal. Ez azt is jelenti, hogy egymás erősségeit növeljük. Munka egy sokszínű csapatban: Nyitottság más kultúrák iránt, a kommunikációs stílus megváltoztatása és a sokszínűség tudatosítása. Interperszonális készségek a különböző kultúrákból, generációkból és esetleg fogyatékossággal élő tagokból álló, sokszínű csapatban való munkavégzés során, valamint az ezzel kapcsolatos megfelelő hozzáállás tanúsítása. Előadás és nyilvános beszéd: Képesség arra, hogy formális vagy informális környezetben emberek egy csoportja előtt beszéljen, hogy tájékoztassa, meggyőzze vagy inspirálja a hallgatóságot a verbális kommunikáció (nyelv), a nem verbális kommunikáció (hangszín és testbeszéd) és vizuális eszközök (pl. diák, diagramok, multimédia) felhasználásával. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Alkategória: Csapatmunka Együttműködési képesség Tanulás másoktól A cél szem előtt tartása Alkategória: Munka egy sokszínű csapatban Generációs sokszínűség Funkcionális sokféleség Kulturális sokszínűség Alkategória: Előadói tevékenység és nyilvános beszéd Nyelvtudás Nem verbális kommunikáció Prezentációs készségek |
A kompetenciaelemek felhasználása a munka és a magánélet területén |
Az együttműködés megkönnyíti és növeli a csapatban való közös munka hatékonyságát, befolyásolja a hatékony kommunikációt, a jó információcserét, serkenti a motiváció szintjét (mind az egyén, mind a csoport szintjén), megkönnyíti a tevékenységek tervezését és felgyorsítja a döntéshozatali folyamatokat. Ez az alapja a csoportos szakmai feladatok hatékony végrehajtásának a generáció, a funkcionalitás és a kultúra szempontjából különböző alkalmazottakból álló csapatokban. Lehetővé teszi továbbá egy feladat vagy projekt irányítását, szerepek és felelősségek kiosztását az egyes csapattagok között, alternatív nézőpontok figyelembevételét, a konfliktusok megelőzését és megoldását. |
Kategória címe |
Személyes fejlődés |
Kategória meghatározása |
A személyes fejlődés egy élethosszig tartó folyamat, amely az önismeret növelésére, új készségek elsajátítására és a folyamatos fejlődésre való aktív törekvésre irányul. Szorosan kapcsolódik az egyén azon képességéhez, hogy hatékonyan tudja kezelni és fejleszteni önmagát, és magában foglalja azokat a készségeket, ismereteket, attitűdöket és magatartásformákat, amelyek hozzájárulnak a személyes növekedéshez, az alkalmazkodóképességhez, az önismerethez és az általános hatékonysághoz az élet különböző területein. A személyes kompetencia más meghatározásai kissé eltérő szempontokat hangsúlyozhatnak, de általában az egyén azon képessége körül forognak, hogy képes eligazodni és kitűnni a személyes és szakmai területeken. A személyes fejlődés a képességeink hasznosításának, a tehetségünk kibontakozásának és a személyes és szakmai céljaink elérésének folyamata. Néhány alternatív meghatározás kiemelhet olyan konkrét összetevőket, mint a problémamegoldó képesség, az érzelmi intelligencia, az önmotiváció, a rugalmasság, a személyközi hatékonyság vagy a tanulási és az új helyzetekhez való alkalmazkodási képesség. Az átfogó koncepció azonban továbbra is az egyén azon képességére összpontosít, hogy hatékonyan tudja kezelni önmagát és különböző kontextusokban boldogulni. A személyes fejlődési keretrendszer tartalmazhat célokat vagy referenciaértékeket, stratégiákat vagy terveket a célok elérésére, az előrehaladás mérését és értékelését, szinteket vagy szakaszokat, amelyek a fejlődési útvonal mérföldköveit határozzák meg, valamint egy visszajelző rendszert a kitűzött célok elérésére és a bekövetkező változásokra vonatkozóan. A személyes fejlődés megvalósítható önképzéssel, coachinggal, mentorálással és gyakorlással. |
Meghatározással ellátott alkategóriák |
Tanulási készségek – nyitottság a folyamatos fejlődésre és a változásokhoz való könnyű alkalmazkodás; a saját tanulási folyamat megszervezésének képessége, beleértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást, egyénileg és csoportban egyaránt; saját tanulási folyamatának és az ezzel kapcsolatos saját szükségleteinek tudatosítása. Önreflexió – ez a kompetencia azt jelenti, hogy az egyén ismeri saját értékeit, pozitív és negatív oldalát, erősségeit és gyengeségeit; képes önmagát értékelni, tudatában lenni saját jellemzőinek, tudatosan megfigyelni önmagát. Nyitottság – közvetlenség, érdeklődés az új ötletek, vélemények, új érvek, újítások, új módszerek és új perspektívák iránt. A közhiedelem ellenére nem élhetünk és dolgozhatunk elszigetelten, ezért nyitottnak kell lennünk arra, hogy találkozzunk emberekkel, meghallgassuk az embereket, és elfogadjuk a miénktől eltérő nézeteket és értékeket valló embereket. |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Alkategória: Tanulási készségek Nyitottság a fejlődésre Tanulási folyamatok kezelése Tanulási képesség Alkategória: Önreflexió Képesség a kognitív folyamatok megfigyelésére és értékelésére Képesség az érzelmi állapotok megfigyelésére és értékelésére Képesség a viselkedési folyamatok megfigyelésére és értékelésére Alkategória: Nyitottság Kíváncsiság és felfogóképesség Nyitottság a tapasztalatokra Kihívások felvállalása |
A kompetenciaelemek felhasználása a munka és a magánélet területén |
A személyiségfejlesztés olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek növelik a tudatosságot, alakítják az identitást, építik az önbecsülést, a mentális erőt, növelik az alkalmazkodóképességet, valamint fejlesztik a tehetségeket és a potenciált. E tevékenységek közé tartozik az önképzés, a képzés, a tanfolyamok, a szakmai gyakorlatok, valamint a mentorálás és a coaching. A személyiségfejlesztés hozzájárul a törekvések és tervek megvalósításához, és javítja az életminőséget. A személyes fejlesztési célok hatékony megvalósítása a tanulási készségeken, az önreflexión és a nyitottságon alapul. |
Kategória címe |
Alkotási lehetőségek |
Kategória meghatározása |
Annak érdekében, hogy egyértelművé tegye, hogy tapasztalatai alapján hozzáadott értéket tud nyújtani a kreativitás területén, hasznos, ha figyelembe veszi a kreatív gondolkodásmód alábbi kulcsfontosságú aspektusait, és az értékelésében is utal rájuk;
|
Meghatározással ellátott alkategóriák |
Kreativitás Új ötletek generálása, kreatív munkastílus; új ötletek kitalálása, A problémák kezelésének más módjainak vagy forgatókönyveinek a megfontolása, a vezetőség által biztosított szakmai tér kihasználása. Proaktivitás Javaslatok megfogalmazása, új feladatok tágabb perspektívába helyezése, felkészülés az új feladatokra, innovatív koncepciók kidolgozása. Innovációs szándék Új releváns partnerek bemutatása, új koncepciók kidolgozása |
A kulcsfontosságú elemek listája |
Kreativitás A lehetőségek felmérése Új ötletek generálása Új kapcsolatok felfedezése Új ötletek kiaknázása Proaktivitás Problémák előre látása Megoldás fókusz Mások motiválása Innovációs szándék Kezdeményezés A fejlődés felkarolása Kapcsolatok kihasználása |
A kompetenciaelemek felhasználása a munka és a magánélet területén |
Kapcsolódó összefüggések, A vállalati stratégia mindig megújul, valamikor a vezetőség jövőképe és küldetése, de a közösség fejlődése által is. Ez az üzleti stratégia nemcsak a vezetőséget veszi figyelembe, hanem az összes alkalmazottat is. Ezért fontos, hogy lépést tartson a szervezet többi részével, és előre lássa az előttünk álló változásokat. Kapcsolódó feladatok, A stratégiai változások új feladatokhoz és új kezelési és viselkedési módokhoz vezetnek, ezért fontos, hogy az ilyen jellegű változásokat kezeljük, és új ötleteket és koncepciókat dolgozzunk ki, de a gyors változásokkal való megbirkózást is meg kell tanulnunk. Kapcsolódó folyamatok, Az új ötletek és koncepciók új képességekhez, egyéb kompetenciákhoz, készségekhez és ismeretekhez vezetnek, ezért fontos, hogy lépést tartsunk a piac legújabb fejleményeivel, kíváncsiak maradjunk és előre lássuk, milyen trendek jönnek, amelyek megfelelnek a karrierünknek és a szervezeti növekedésnek. Kapcsolódó gyakorlatok, Kreativitás szükséges mindenféle új fejlesztés, szervezeti és személyes fejlesztés nyomon követéséhez, ám ezek nem vezetnek eredményre, ha nem tudjuk a gyakorlatba átültetni. Ezért fontos, hogy az új koncepciókat vagy ötleteket a mindennapokban is alkalmazhatóvá tegyük azáltal, hogy struktúrát és értelmet adunk nekik, így akiknek nyomon kell követniük is érteni fogják. |
Tanulási programok meghatározásai
TP neve |
Állattartás (háziállatok) |
TP-sziget |
Otthon |
Meghatározás |
Az állatgondozás olyan tevékenységek összessége, amelyek célja, hogy az állatok számára olyan életkörülményeket biztosítson, amelyek megfelelnek fiziológiai, viselkedési és egészségügyi szükségleteiknek. A tevékenységek közé tartozik többek között: rendszeres ellátás, friss vízhez való hozzáférés, megfelelő hely biztosítása a mozgásra, állatorvosi ellátás, egészségügyi ellenőrzések, valamint megfelelő környezet és szocializációs feltételek biztosítása. A kisállatápolás az állatok higiéniájáról, egészségéről és megjelenéséről való gondoskodás. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
Az állatok gondozásával olyan készségeket fejlesztünk, mint az empátia, a megfigyelés, az időgazdálkodás, a problémamegoldás, a személyközi kommunikáció, az önfegyelem és a türelem. Ezek a kompetenciák számos szakmai területen hasznosak lehetnek, kezdve az emberekkel való foglalkozástól az egészségügyben vagy az oktatásban, az ügyfélszolgálattal kapcsolatos iparágakban, a humánerőforrás-menedzsmentben, az állatorvosi, állatkerti és tenyésztési iparágakban, valamint a környezetvédelmi és állatjogi szervezetekben. |
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) Az állatok gondozása értékes készségeket taníthat nekünk a pihenéssel és a relaxációval kapcsolatban, ami jótékony hatással lehet a mentális egészségünkre és az általános jólétünkre a személyes életünkben. Megtaníthat minket arra is, hogyan kombináljuk a munkát az élvezetekkel, és miként élvezzük az egyszerű tevékenységeket, ami hozzájárulhat a magánéletünk jobb egyensúlyához. Ezek a készségek minden bizonnyal hasznosabbak lesznek a magánéletben, mint a szakmai életben. |
TP neve |
Hivatásos sportok/ versenyek/ bajnokságok |
TP-sziget |
Sport |
Meghatározás |
A profi sport olyan hivatásos sporttevékenység, amelyben a sportolók vagy csapatok a legmagasabb szinten versenyeznek, és gyakran pénzt keresnek a sporttevékenységükkel. A hivatásos sportolók gyakran vesznek részt rendszeres bajnokságokban, versenyeken és bajnokságokban, és eredményeikért pénzügyi jutalmat vagy másfajta kompenzációt kapnak. A bajnokságon való részvétel a legmagasabb szintű sportversenyeken való részvételt jelenti, gyakran egy ország, régió vagy klub képviseletében. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A hivatásos sportok űzése és a bajnokságokban való részvétel számos olyan készséget és kompetenciát fejleszt, amelyek nagyon hasznosak lehetnek a szakmai életben, többek között: fegyelem, pontosság, precizitás, motiváció és kitartás, stresszkezelés, csapatmunka, időgazdálkodás és kapcsolatépítés, valamint felelősségvállalás, verseny és fair-play szabályok – hasznos lehet a kapcsolati háló és az üzleti kapcsolatok kiépítésében a szakmai életben. A hivatásos sportolás és a bajnokságokban való részvétel során kifejlesztett egyes kompetenciák és készségek hasznosabbak lehetnek a magánéletben, mint a szakmai életben. Ezek a következők: szenvedély és elkötelezettség, a kudarcok elfogadásának képessége, kapcsolatok és társadalmi kötelékek építése, valamint az érzelmek kezelése. |
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) Alkalmi sportolás, kocogás, otthoni sportolás csak szórakozásból stb. |
TP neve |
Új kollégák képzése és beilleszkedése |
TP-sziget |
Munka |
Meghatározás |
Egy olyan időszakban, amikor egyre fontosabbá válik az új alkalmazottak megtalálása és mindenekelőtt megtartása, a beilleszkedés és a képzés fontos szerepet játszik az egyedi tehetségek felismerésében és támogatásában, különösen egy szervezeten belül. Egy olyan vállalat, ahol a munkavállalók néhány hónap után ismét távoznak, óriási költségeket ró fel, nemcsak a toborzás miatt, hanem a megismertetés, a képzés és a fizetés költségei is, ugyanakkor ennek az „átmeneti” nyomásnak a szervezet többi részére is megvan az ára. A lelkesedés mellett olyan kérdések is fontosak, mint a felelősségvállalás és a személyes viselkedés kezelése. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.)
|
TP neve |
Családi vállalkozás tagja (munkatapasztalat) |
TP-sziget |
Munka |
Meghatározás |
A családi vállalkozásokat gyakran a nemzetgazdaság gerincének tekintik. A fiatalokat egyértelműen formálja, ha már korán kapcsolatba kerülnek ezzel. Megértik a vállalkozás „komolyságát és élvezetes részeit”, és tudják, hogyan kell bánni a különböző ügyfelekkel és vásárlókkal. Ehhez gyakran társul szakértelem, de ez nem „kötelező”. Az üzleti életben ezen ismereteken kívül a kapcsolatteremtés és az értékük felmérésének képessége, a beszélgetőpartnerek személyes megközelítése, valamint a „társasági beszélgetés” és az együttműködés üzleti oldalának megkülönböztetése is hozzátartozik. A vállalatnál végzett munka lehetőséget nyújt az üzleti érzék fejlesztésére. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.)
|
TP neve |
Otthonápolás |
TP-sziget |
Egészség |
Meghatározás |
A népesség elöregedése miatt egyre több fiatal kerül kapcsolatba a szülők vagy nagyszülők gondozásával, az informális gondozással. Ez az ételkészítésben, bevásárlásban való segítségnyújtástól kezdve, de a könnyebb egészségügyi és támogató feladatokig, például a kompressziós harisnya felhúzásáig terjed. Emellett sokat követel a családtól az adminisztráció, az engedélyek és támogatások igénylése terén. Az alapvető értékek a hűség, a törődés, a kapcsolat, a részvétel és a szeretet. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
Támogató kompetenciák;
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.)
|
TP neve |
Különleges egészségügyi igények (allergia, sérülés, lelkiállapotok – saját vagy családtagok) |
TP-sziget |
Egyéni |
Meghatározás |
Ennek a tanulási folyamatnak az a célja, hogy fejlessze az egyén hozzáállását, ismereteit és készségeit a speciális szükségletek (allergiák, sérülések vagy elmeállapotok – saját vagy családtagok) kezeléséhez, és hogy elkerülje ezek negatív hatásait a mindennapi életre, beleértve a fizikai egészségre, a mentális jólétre és a társadalmi, oktatási vagy szakmai tevékenységekben való részvételre gyakorolt hatását. Ez olyan tevékenységeket foglal magában, mint a speciális szükségletekkel kapcsolatos információk keresése, beszélgetés más speciális szükségletű emberekkel, szakmai és ismeretterjesztő könyvek olvasása, támogatás nyújtása, tapasztalatok megosztása olyan emberekkel, akik még csak a tanulási folyamat elején járnak, a családtagok és kollégák tájékoztatása arról, hogy vészhelyzetben hogyan segíthetnek. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A tanulók a speciális igények hatékony kezeléséhez és támogatásához szükséges készségek sokrétű fejlesztésére összpontosítanak. A kulcskompetenciák közé tartoznak:
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) Fontos megérteni, hogy bár ez az útvonal átfogó szeretne lenni, ennek ellenére:
|
TP neve |
Egészségügy (saját étrend és fitnesz) |
TP-sziget |
Egészség |
Meghatározás |
Az egészségügy (saját étrend és fitnesz) a személyes egészségért való egyéni felelősségre összpontosít, beleértve a táplálkozást, a testmozgást és az általános jólétet. A tanulási program oktatási forrásokat, célmeghatározást, táplálkozási útmutatást, edzésprogramokat, nyomon követési eszközöket, közösségi támogatást, szakértői útmutatást, viselkedési stratégiákat és technológiai integrációt tartalmaz. A tevékenységek magukban foglalják az olvasást, a vitákban való részvételt, az értékelések kitöltését, az edzéstervek követését, az étkezés és a testmozgás nyomon követését, a célok kitűzését, az útmutatás keresését, valamint a technológia tanulási és kommunikációs célú felhasználását. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A tanulási folyamaton belüli tevékenységek a munka és a magánélet közötti sikerhez szükséges különböző kompetenciákat támogatják, többek között:
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) Az Egészségügyi tanulási folyamat nem terjed ki az orvosi tanácsadásra, diagnózisra vagy kezelésre bizonyos egészségügyi állapotok esetében. Kizárja az extrém fogyókúrával, az egészségügyi szakemberek által nem jóváhagyott étrend-kiegészítőkkel és a megfelelő felügyelet nélküli, nagy kockázatú fitnesztevékenységekkel kapcsolatos tartalmakat. Ezen kívül ez az útvonal nem terjed ki a mentális egészségügyi terápiákra vagy kezelésekre, amelyek szakmai egészségügyi konzultációt igényelnek. Oktatási céllal készült, és az étrend és a fitnesz révén az általános jó közérzet előmozdítására összpontosít, nem pedig a professzionális egészségügyi szolgáltatások helyettesítésére. |
LP neve |
E-játék / E-sport |
LP-sziget |
Játék |
Meghatározás |
Az e-játék/e-sport tanulási program egy olyan oktatási útvonal, amely az elektronikus játékokkal és a versenyszerű játékokkal (e-sport) kapcsolatos készségek és ismeretek fejlesztésére összpontosít. Az elméletet és a gyakorlatot ötvözi, hangsúlyt fektetve a stratégiai gondolkodásra, a csapatmunkára és a problémamegoldásra. Jellemzők:
|
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) Az e-játék/e-sport tanulási folyamata nem terjed ki a szerencsejátékokra, fogadásokra vagy a szerencsejátékokkal kapcsolatos pénzügyi spekuláció bármely formájára. Kizárja a nem versenyszerű alkalmi szerencsejátékokat, a hagyományos sportokat és az elektronikus játékokhoz vagy e-sporthoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységeket. Az program nem terjed ki a játékszoftverek vagy hardverek technikai fejlesztésére sem. Elsősorban a készségfejlesztésre, a stratégiai gondolkodásra és a csapatmunkára összpontosít az e-sport és a versenysport területén. |
TP neve |
Szerepjátékok / társasjátékok |
TP-sziget |
Játék |
Meghatározás |
A szerepjátékok / társasjátékok tanulási útvonala egy strukturált megközelítés a szerepjátékokkal (RPG) és társasjátékokkal kapcsolatos készségek és ismeretek fejlesztéséhez. Ez egy sor olyan tevékenységet foglal magában, amelyek célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek e játékok különböző aspektusaival, elmélyítsék a megértésüket, és elősegítsék a fejlődést olyan területeken, mint a stratégia, a kritikus gondolkodás, a csapatmunka és a kreativitás. Egy ilyen tanulási program jellemzői és tipikus gyakorlatai a következők lehetnek:
|
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) A szerepjátékok / társasjátékok tanulási útvonal nem terjed ki a videojátékokra vagy az elektronikus alapú játéktevékenységekre. Kizárja a szerencsejátékkal kapcsolatos társasjátékokat és a fogadásokkal járó tevékenységeket. Az útvonal kizárólag a készségfejlesztésre és az asztali szerepjátékok és társasjátékok általi élvezetre összpontosít, kivéve a ritka vagy régi játékok gyűjtését vagy értékelését. |
TP neve |
Éneklés/hangszer/zenekar/zenekari koncertek |
TP-sziget |
Művészet |
Meghatározás |
Az éneklés olyan tevékenység, amelynek során egy egyén vagy egy csoport hangszálak, tüdő és száj segítségével zenei hangokat állít elő. A hangszeren való játék egy adott hangszer megszólaltatását jelent. Olyan tevékenységeket foglal magában, mint a közönségnek való zenélés és felvételek készítése vagy épp felvételizés nagyzenekarok, kórusok, könnyű zenekarok, más típusú zenei csoportok pozícióira. A hangszeren való játék vagy éneklés, lehet gyakorlás a technika fejlesztése érdekében, vagy jelenthet zenei és szólampróbákat a fellépésekre való felkészülés során. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A szólóéneklés és a hangszeren való játék fejleszti az önuralmat, a kitartást, a pontosságot és a felelősségtudatot. A kórusban vagy zenekari tagság hozzájárul a csoportmunka, az egymásra figyelés és a kapcsolatteremtő képességek fejlesztéséhez is. A nyilvános fellépések növelik az önbizalmat. A más nemzetiségű előadókkal való találkozás az interkulturális kompetenciákat is fejlesztheti. A zene az ütemjelzésekről és a percenkénti ütemekről szól, így a zenélés megerősíti az agynak azokat a részeit, amelyeket a matematika során használunk. |
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) A zenével való foglalkozás pozitív hatással lehet a mentális egészségre, csökkentheti a stresszt és a szorongást, ami a magánéletben is hasznosabb lehet. A kórus és a zenekar az együttes egészének érdekeit tartja szem előtt, ezért nem támogatja az egyéni kiteljesedést és az önszerveződést. A kotta és az együttes többi tagjának követelményei korlátozhatják a kreativitás kifejeződését. |
TP neve |
Rendezvényszervezés |
TP-sziget |
Munka |
Meghatározás |
A rendezvényszervezés a különböző nyilvános és magánrendezvények társadalmi vagy üzleti célú megrendezésének és lebonyolításának folyamata, a családi eseményektől kezdve a kisebb találkozókon át a nagygyűlésekig. A rendezvényszervezés magában foglalja annak biztosítását, hogy az esemény minden aspektusa jól átgondolt, aprólékosan megtervezett és hibátlanul kivitelezett legyen. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
Már a tervezés is számos feladatot tartalmaz, az esemény típusától és nagyságrendjétől függően. A legjellemzőbb tervezési tevékenységek a következők:
Nem minden esemény tartalmazza az összes fenti feladatot. A feladatok összetettsége miatt azonban a rendezvényszervezéssel való foglalkozás fejleszti a szervezési készségeket, a részletekre való odafigyelést, a kreativitást, a problémamegoldást, a rugalmasságot, az időgazdálkodási és stresszkezelési képességeket. |
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) Rutinfeladatok tervezése Olyan tevékenységek tervezése, amelyekben csak egy vagy néhány ember vesz részt, és amelyek konkrét célok és célkitűzések nélkül jönnek össze. |
TP neve |
Diákcsere / önkéntes munka külföldön |
TP-sziget |
Közösség |
Meghatározás |
A diákcsere azt jelenti, hogy a hallgatók ideiglenesen helyet cserélnek a különböző országok oktatási intézményei között, elősegítve a kulturális cserét és a nyelvtanulást. A külföldi önkéntes során munka az idő és a készségek bocsájtódnak áruba a közösség javítására, elősegítve az empátiát és a társadalmi felelősségvállalást. Mindkettő mélyreható tapasztalatokat nyújt a személyes fejlődés, az interkulturális kompetencia és a globális állampolgárság terén. Ezek a tapasztalatok gyakran olyan hivatalos programokon keresztül valósulnak meg, mint az Erasmus, az ESZT, az EKSZ stb., amelyek világos célokat, biztonságot, támogatást és szakértelmet nyújtanak. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) A csere- vagy önkéntesprogramhoz nem kapcsolódó személyes utazások. Nem jóváhagyott önkéntes tevékenységek vagy projektek. Illegális tevékenységekben való részvétel és annak költségei. A kijelölt csere- vagy önkéntes időszakon kívül bekövetkezett események. |
TP neve |
Fényképezés / videókészítés és szerkesztés |
TP-sziget |
Művészet |
Meghatározás |
A fényképészet a fény elektronikus vagy kémiai úton történő rögzítésével való képalkotás művészete, alkalmazása és gyakorlata. A videoművészet olyan művészeti forma, amely a videotechnológia mint vizuális és audio médium használatára épül. E művészeti formák közé tartozik a képkockák és jelenetek összeállítása és felvétele azzal a szándékkal, hogy érzéseket fejezzenek ki, nézeteket közvetítsenek vagy történeteket meséljenek el. Bármilyen berendezés/technológia használható, de a megosztás vagy közzététel szándéka szükséges. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
Egy adott koncepció megtervezése, beállítása és rögzítése Fény, tér, hang és mozgás érzékelése, valamint a fizikai dimenziók használata a képalkotásban és a felvételkészítésben. A lényegi elemek azonosítása és kiemelése, epifánia Üzenet felépítése, felhasználva a műalkotást, mint a gondolatok és érzések átadásának médiumát. Önkifejezés és önmegvalósítás |
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) Napi rutinok vagy családi alkalmak felvétele és archiválása személyes vagy családi használatra Dokumentumok, információk, előadások, jegyzetek stb. digitális másolatainak/felvételeinek készítése tanulmányi célokra, vagy csak azért, hogy emlékezzen rájuk. Magánjellegű vagy érzékeny képek és videók Mesterséges intelligencia által generált képek vagy videók |
LP neve |
Otthoni feladatok (házimunka, javítások, karbantartás) |
LP-sziget |
Egyéni |
Meghatározás |
Az otthoni feladatok olyan tevékenységek sorát foglalják magukban, amelyek célja, hogy megtanítsák az egyéneknek a háztartási munkák, javítások és karbantartási feladatok hatékony elvégzéséhez szükséges készségeket. Ennek a tanulási programnak az a célja, hogy az egyének olyan készségekkel, ismeretekkel és hozzáállással rendelkezzenek, amelyek szükségesek a háztartási feladatok hatékony elvégzéséhez, és hozzájáruljanak egy funkcionális és harmonikus otthoni környezet kialakításához. A tevékenységek közé tartozik a takarítás, mosás, ételkészítés, kertészkedés, otthoni karbantartás, szervezés, pénzgazdálkodás vagy vészhelyzetre való felkészülés (tűz, árvíz vagy más vészhelyzet esetén). |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A fent említett tevékenységek révén kifejlesztett kompetenciák a következők:
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.)
|
LP neve |
Barkácsolás / Otthonfelújítás |
LP-sziget |
Otthon |
Meghatározás |
A barkácsolási és lakásfelújítási tevékenységek a funkciók és gyakorlatok széles skáláját foglalják magukban, amelyek középpontjában a lakóterek professzionális segítség nélküli fejlesztése, javítása vagy bővítése áll. A tipikus előkészítő tevékenységek közé tartozik a felújítási projektek megtervezése, a tervezési folyamatok végrehajtása és az anyagok beszerzése. A tipikus felújítási tevékenységek közé tartozik a festés, tapétázás, padlóburkolás, csempézés, ácsmunkák, vízvezeték- és villanyszerelés, valamint a kertépítés. A projektek közé tartozik a bútorok összeszerelése, faljavítás, berendezési tárgyak cseréje és kisebb lakásfelújítások. Ezek a munkálatok olyan feladatokat foglalhatnak magukban, mint a csiszolás, festés, fúrás, mérés, fűrészelés és kalapálás. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A fent említett tevékenységek révén kifejlesztett kompetenciák a következők:
|
Kizárások |
|
LP neve |
Csoportvezető (munkatapasztalat) |
LP-sziget |
Munka |
Meghatározás |
A csoportvezető (munkatapasztalat) olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek a vezetői készségek, a kommunikációs készségek és a csapat motiválására és vezetésére való képesség fejlesztésére összpontosítanak a közös célok elérése érdekében. A tevékenységek közé tartozik a kommunikáció: a csapaton belüli világos megértés és összehangolás biztosítása, a feladatok delegálása a csapat erősségeinek optimalizálása érdekében, stratégiai célok kitűzése a csapat összpontosítása és sikere miatt, a konfliktuskezelési készségek fejlesztése a harmonikus csapatkörnyezet fenntartásáért, valamint a nyomás alatti döntéshozatal a csapat kihívásokon való átvezetésének sikeréért. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A fent említett tevékenységek révén kifejlesztett kompetenciák a következők:
|
Kizárások |
|
TP neve |
Önfejlesztő/önsegítő tevékenységek |
TP-sziget |
Egyéni |
Meghatározás |
Az önfejlesztés a személyes fejlődés strukturált és személyre szabott megközelítése, amely magában foglalja a célok kitűzését, a különböző tanulási módokat, a fejlődés nyomon követését, a reflexiót, a következetességet, a közösségi támogatást, a holisztikus fejlődést, az alkalmazkodóképességet és az eredmények ünneplését. A tevékenységek tartalmazzák a célmeghatározást, az önértékelést, a tananyagtervezést, a fejlődés nyomon követését, a reflexiót és a kiigazítást, valamint a sikerek megünneplését. Az önfejlesztés tágabb értelemben magában foglalja az utazást, a különböző énekkel való kísérletezést és a test-lélek tudatosságot növelő módozatok gyakorlását is. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A fent említett tevékenységek révén kifejlesztett kompetenciák a következők:
|
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.)
|
LP neve |
Nyelvi klub / előadói klub / vitaklub |
LP-sziget |
Közösség |
Meghatározás |
A nyelvi klubok olyan idegen nyelvet tanulók csoportjai, akik azért találkoznak (online vagy személyesen), hogy gyakorolják kommunikációs készségeiket egy adott idegen nyelven, kapcsolatokat építsenek, és részt vegyenek a célnyelv országával kapcsolatos kulturális eseményeken és programokon. A prezentációs és vitaklubok olyan egyesületek, amelyek célja a nyilvános beszéd, az előadás, a kommunikáció, a meggyőzés és mások motiválása terén szerzett készségek fejlesztése. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A nyelvi klubokban való aktív részvétel javítja a nyelvileg sokszínű környezetben való kommunikációt és a szakmai feladatok elvégzésének képességét. A prezentációs és vitaklubok fejlesztik a másoknak való hatékony bemutatás és kommunikáció készségét, a vitakészséget, az érvelés, a meggyőzés és a motiváció képességét, valamint a kommunikáció különböző szakmai kontextusokhoz és a eltérő célközönségekhez való igazításának képességét. Emellett növelik az önismeretet, az önbizalmat és az önbecsülést. |
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) 1. Passzív klubtagság – az idegen nyelven való interakció és kommunikáció bemutatásának/megerősítésének elmulasztása (nyelvi klubok), 2. Előadás előkészítése és bemutatása szélesebb csoport előtt (prezentációs klub), 3. A mindennapok során véletlenszerű emberekkel való vitába bocsátkozás, párbeszédben vagy vitában való aktív részvétel, mások véleményével szembeni állásfoglalás, visszajelzés (vitaklub). |
TP neve |
Csapatjáték/csapatsportok |
TP-sziget |
Sport |
Meghatározás |
A csapatsportok olyan sportágak, amelyekben a versenyzőknek összetartó csapatként kell együttműködniük a siker érdekében. Az együttműködés, a kommunikáció és a cselekvések összehangolása kulcsfontosságú a célok eléréséhez az ilyen típusú sportágakban. A csapatjáték olyan játéktípus, amelyben a résztvevők együtt dolgoznak bizonyos célok elérése vagy a győzelem érdekében. A csapatban minden játékosnak van egy szerepe vagy feladata, és a siker a csapattagok közötti hatékony együttműködéstől és a tevékenységek összehangolásától függ. |
A munka és magánélet elemeinek felhasználása |
A csapatsportok gyakorlása számos olyan készséget és kompetenciát fejleszt, amelyek nagyon hasznosak lehetnek a szakmai életben. Ezek közé tartozik az együttműködés és a csapatban való munkavégzés képessége, a stresszel való megbirkózás képessége, az időgazdálkodás, a vezetői képesség és a cselekvésre való motiváció, a problémamegoldás, a csapatért és annak egyes résztvevőiért való felelősségvállalás, valamint az önfegyelem, a reflexió és a holisztikus megközelítés. |
Kizárások |
(A TU-ban kifejezetten nem szereplő tételek vagy tevékenységek.) Egyes, a csapatsportok gyakorlása során kifejlesztett kompetenciák hasznosabbak lehetnek a magánéletben, mint a szakmai életben. Ezek közé tartozik például: a kudarcok elviselésének képessége, az elfogadás, a kompromisszumkészség, a versenyszellem és a társas kapcsolatok kiépítése – ezek a társas kapcsolatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magánéletben nagyobb legyen az összetartozás és a támogatás érzése. |